 |
| Stonehange |
-Homo habilis: Afrikai előember, vagyis az "ügyes ember".
-Homo neandertalensis : a Homo sapiens első "fajtája", a "neander völgyi ember".
-Homo sapiens: kb. 200000 éve megjelent "okos ember".
-Homo cromagnoniensis : a Homo sapiens később megjelent fajtája, a "cromagnoni ember", másként a homo sapiens sapiens.
-Glaciális: jégkorszak.
-Paleolitikum : őskőkorszak, pattintott kőkorszak (2 millió évtől Kr. e. 8. évezredig terjedő időszak), az élelemszerzés kora.
-Neolitikum : újkőkor, csiszolt kőkorszak(Kr. e. 8-4. évezred közötti időszak), az élelemtermelés kialakulásának kora.
-Fétis : természetfeletti erővel rendelkező tárgy.
-Szakóca: pattintással megformált kézi balta.
-Mágia: varázslás, az őskori varázslópapok bonyolult szertartása.
Az ember a földi bioszféra egyetlen tudatos élőlénye. A Föld kb. 4,5 milliárd éve alakult ki. A deinosz szauroszok ( rettenetes gyík); dinoszauruszok; hozzávetőleg 200 millió éve jelentek meg a Földön. Az őslények 65 millió éve tűntek el, valószínűleg valamilyen katasztrófa következtében.
5-6 millió éve megjelent az ember őse. A régészek még nem találtak róla semmit. Így csak azt tudjuk róla, hogy a
majommal közös ős volt.
4 millió éve jelent meg a felegyenesedett ember. Valószínű, hogy az ember őse úgy kezdett járni két lábon, hogy a magas fűben tájékozódnia kellett. Egyre többet állt fel, míg végül a gerincoszlopa nem alakult át.
2,5 millió éve megjelent az eszközkészítő, tudatos lény, az ügyes ember.
1,5 millió éve megjelent, a ma ismert legrégebbi ember, az előember (homo erectus). Eleinte félt a tűztől, majd megtanulta, hogy a tűznek előnyei is vannak, nem csak a pusztítás. A tűz meleget adott, világított, lehetett rajta húst sütni és el is tudta űzni az állatokat vele. Arra is rájöttek, hogy a tűzben lehet lándzát "edzeni". A beszéd munka közben és vadászás közben alakulhatott ki. Először hangjeleket adtak egymásnak, s szépen, lassan több százezer éves folyamat eredménye képen kialakult beszédünk.
Majd 100 száz ezer éve megjelent a különleges Neandervölgyi. Ez az ősember már 50 000 éve járta Európát. Düsseldorf mellett a Neander-völgyben találtak 150-160 cm magas férfié voltak. Különös, hogy ezeknek az ősöknek nagyobb volt az agytérfogata, mint a ma élő embereké. Ezek viszont nyomtalanul tűntek el. Nem lehet meg tudni, hogy kihaltak vagy bele olvadtak a mostani életbe.
S végül 30 000 éve megjelent a homo sapiens (egyesek szerint homo sapiens sapiens), azaz az értelmes ember. Ez a modern ember (cro magnoni) őse.
A fejlődő ember
10 000 évvel ezelőtt folyamatosan alakult ki egy új életforma. Már volt olyan ember, aki letelepedett és földet művelt. Az első földműves telep a Földközi-tengernél alakult ki, amit termékeny félholdnak nevezünk. A letelepedett emberek kerek kunyhóban éltek. A földművelés csak ott volt elképzelhető, ahol bőségesen volt víz az öntözéshez.
10-11 000 éve a kutyát, 5-6 000 éve a lovat háziasították. A kutyát vadászatra használták, a többi állat ételként szolgált. Csak 6 000 évvel ezelőtt változott meg szerepük. Egyes állatokat tejük, gyapjuk, erejük miatt tartották.
Földünk egyik legrégebbi városa 8 000 éves, Catal Hüyük (csatal hüjük), ma Törökországban található. A kerek kunyhókat felváltották a négyszögletes házak.
A vadászó ember szerint létezett egy földön kívüli hatalom. A barlang falára festett állatok lettek az első áldozatok. Az első festmények kb. 30 000 évvel ezelőtt készülhettek.
A dél-angliai Stonehenge szerepe megfejthetetlen. Valószínűleg vallási célokat szolgált. 400 éve folyó kutatások annyit kiderítettek, hogy 2000 év alatt állították össze ezeket az építményeket. Kb. 3500 évvel ezelőtt fejezték be építésüket. A nagyobb kövek súlya meghaladja a 40-45 tonnát.
A hideg korszakot jégkorszaknak nevezzük. A jégtakaró elolvadása a felmelegedés korszaka. Az utolsó jégkorszak 10 000 évvel ezelőtt ért véget. Az emberiség bölcsője a legkedvezőbb éghajlatú földrészen, Afrikában alakult ki.
Az őskori ember ösztönösen az élelmet és vizet adó erdők, folyópartok, források mellé húzódott. Kedvelték a szavannát, a füves sík vidéket, amely az emberré válás folyamatának egyik fontos terepe volt.
Az őskori ember ösztönösen az élelmet és vizet adó erdők, folyópartok, források mellé húzódott. Kedvelték a szavannát, a füves sík vidéket, amely az emberré válás folyamatának egyik fontos terepe volt.
Az ember az élővilág uralkodó fajává vált.
Világhíressé vált a magyarországi Vértesszőlősön 1956.augusztus 21.-én kiásott lelet. Vértes László Sámuel napján találta mindössze egy tarkócsontból és néhány gyermekfogból álló, 3-500 000 éves előemberi maradványokat. A vértesszőlősi Samu elnevezés innen származik.
Az ősemberek legnagyobb vágya az volt, hogy elejtsék a mamutot. A vadászok napok óta figyelték a mamutcsorda csapásirányát. A mamutok minden nap lejártak a folyóhoz inni. A horda főnöke és a varázsló kész tervvel állt elő. Az ösvényen, amelyen a horda napok óta elhaladt, hatalmas, mély gödröt kezdtek ásni, amibe ha beleesik egy mamut, nem szabadul ki. Másnap újra jöttek a mamutok, elől a csordavezér. Rálépett a csapdára, a csorda többi tagja zavartan elfutott. A vadászok mindennel elkezdték mészárolni a hatalmas állatot. Csak másnap reggel halt meg a mamut, a horda tagjai pedig hetekig tartó élelmet szereztek...
A spanyolországi Altamira-barlangban egy régész kutatást végzett, a talajt vizsgálta. Magával vitte 5 éves kislányát, aki néhány méterre eltávolodott apjától, s a fáklya fényénél bámészkodott. Egyszer csak felkiáltott: "Papa! Toro! Toro!(Bika! Bika!)" A barlang falát csodálatos színpompában, bölények, bikák, vadlovak, vadkecskék hatalmas méretű festményei borították... Felépítették a barlang pontos mását, amit a turisták megnézhetnek, az eredetit bezárták.
A franciaországi lascaux-i barlangot 4 kutyát sétáltató fiú fedezte fel. Az egyik kutya rókalyukat kezdett kaparni, mikor a fiúk megpillantották a barlangot és kíváncsiságból bementek.Így találtak rá a világ legszínpompásabb barlangfestményeket felvonultató, ősember által használt lakóhelyre.
Az ősemberek halott társukat nem szertartásokon temették el, az csak az őskor végén vált szokássá. Az ősember azt hitte, társa csak alszik, s előbb-utóbb visszatér, illetve a túlvilágon folytatja életét. Ezért fektették oldalár, alvó pózba a halottat, s ellátták mindenféle használati tárggyal, sok helyen élelemmel is.
