Földrajz 13. tétel

13/A

Az Északi-középhelység (tagjai, kőzetanyag, természeti adottságok)

Természeti adottságok, erőforrások:
  Legnagyobb tengerszint feletti magasságú tájunk. Itt található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes 1014 méterrel. Hegyeit főleg harmadidőszaki vulkáni kőzetek építik fel, de üledékes hegységek is vannak. A hegyeket medencék választják el. Leghűvösebb tájunk: január -> -3 - -5 C°, július 18-20 C°.
Bőséges csapadék jellemzi. Erdőkben leggazdagabb tájunk (tölgy, bükk).
Talaja barna erdőtalaj. Déli lejtők kedvező éghajlata hívta életre a borvidékeket (Tokaj, Eger).

Ásványkincsek: 
 Vulkánossághoz kapcsolódó ásványkincsek, pl.:rézérc (Mátra): üledékes ásványkincsek barnakőszén, lignit (Mátraalja, Bükkalja); építőkövek.
Tájképi szépség, nemzeti parkok, védett természeti értékek, világ-örökség részeként számon tartott értékek (Duna-Ipoly, Bükki, Aggteleki Nemzeti Parkok, Tokaj). Gyógyforrások (Eger, Miskolc).

1. Visegrádi-hegység: Szerkezetileg ide tartozik, mert vulkáni kőzetek alkotják, főleg andezit. A Duna választja el a Börzsönytől,  itt található a Dunakanyar.

2. Börzsöny: Andezitből áll, megfigyelhetők a régi vulkánok kaldérái. Területének nagy részét erdő fedi.

3. Cserhát: Mészkő és andezit található. Ide tartozik a Gödöllői-dombság is. Kevesebb az erdő, ezért talajerózió jellemző.

4. Mátra: Kékes. Ércekben gazdag volt, ma Recsk mellett rézérc található. Lignit van a déli részén, a hegy anyaga andezit. Parádon gyógyvíz található.

5. Bükk: Mészkő kőzetében karsztformák jellemzőek. A Bükk-fennsíkon: dolina, víznyelő, barlang, karsztforrás. Barlangjaiban ősemberek is éltek (Szeleta, Istállóskő.)

6. Aggteleki karszt: Ezt is mészkő építi fel, karsztjelenségek vannak. Legnagyobb barlangja a Barlada-barlang.

7. Cserehát: Üledékes anyagból áll.

8. Zemplén: Vulkáni andezit és riolit építi fel. Régen arany és ezüstbányászat is volt. Itt található Tokaj-Hegyalja, az ország legismertebb borvidéke.

13/B

A népesedési szakaszok, a természetes szaporodás területi különbségi és az ezekből adódó társadalmi-gazdasági problémák. 

Az emberiség népességszámának változása eltérő volt a különböző történeti időkben. Kezdetben igen lassú volt, ki volt szolgáltatva a természet erőinek.
A természetes szaporulat az élve születések és halálozások közötti különbség.
A jelenlegi népesség 7 milliárd fő, a népességnövekedés üteme az utóbbi időkben felgyorsult. A legnagyobb növekedés Afrikában és Ázsiában van.

4 népesedési szakaszt különböztetünk meg. :

Első szakasz:
     Magas születési és halálozási számok-> alacsony természetes szaporodás, lassan növekvő      népesség. Alacsony átlagéletkor. Az életkörülmények még nagyon kedvezőtlenek voltak            (éhezés, járvány, harc). Ma már nincs ilyen ország. Európa a XVIII. sz. közepéig, a fejlődő          világ XX. sz. elejéig.

Második szakasz:
     Magas születésszám, lecsökkenő halálozás (javuló életkörülmények, orvosi ellátás) ->                rohamosan növekvő népességszám (népességrobbanás). Növekvő átlagéletkor, körülbelül        50 év. Az elmaradottabb fejlődő országokra jellemző még napjainkban is, pl. Afrikában.

Harmadik szakasz:
    Tovább csökkenő halálozási, és csökkenő születésszám -> a népességszám                               növekedésének lassulása. A sikeres születésszabályozás következtében ma már Kína is ide     tartozik, de társadalmi-kulturális hagyományok miatt több fejlett ország is ebben a                       csoportban van. Az átlagéletkor már magasabb: 70-75 év. Ide tartozik Svájc, Kanada és             Ausztrália is.

Negyedik szakasz:  
    Tartósan alacsony születésszám, alacsony halálozási arány-> stagnáló népességszám.             Több országban már fogy a népesség. Magyarország és a fejlett európai országok                     (Németország) is ebbe a típusba tartoznak.


A természetes szaporodás területi különbségei:
       A legnagyobb természetes szaporodást mutató térségek/országok megnevezése a térkép        segítségével (pl. fejlődő országok, Afrika, Ázsia). Az alacsony népességszám-növekedés,          illetve a fogyó népességű területek megnevezése a térkép segítségével pl. fejlett világ,                Európa, Oroszország.


Következmények: 
     A világnépességen belül fokozatosan nő a fejlődő világ népességének aránya- élelmezési        problémák, egészségügyi problémák, munkanélküliség, társadalmi feszültségek,                        menekültek.-globális válság.
     Elöregedő társadalmak --> növekvő szociális és egészségügyi kiadások. 
     Növekvő élvonalbeli, fejlettségbeli különbségek. 

A rendszerváltást megelőző gazdasági helyzet és a Kádár-korszak társadalompolitikája

Kádár-korszaknak az 1956 és 1988 közötti időszakot nevezzük, amikor hazánk a Szovjetunió által befolyásolt szocialista országok tömbjébe tartozott. 

Kádár János az 1956-os forradalom után lett az ország első embere az MSZMP (Magyar Szocialista Munkás Párt) első titkáraként. Az Ő nevéhez fűződő korszak alapvetően hasonlított a Rákosi-korszakhoz: megmaradt a szocializmus, az egypártrendszer, a szovjet "barátság", az állami tulajdon. Ugyanakkor megváltozott a hatalom gyakorlásának módja. Kádár körül nem alakult ki személyi kultusz, elmaradt a beszolgáltatás, csökkent a félelem a titkosrendőrségtől. Megint változott a címer, nagyobb lett a nemzeti jellege. Az emberektől azt várták el, hogy ne legyenek ellenségesek a rendszerrel. Ezt fejezte ki az "aki nincs ellenünk, az velük van" szlogen. Aki csendben maradt, dolgozott és hangosan nem kritizálta a rendszert, azt békén hagyták. Ezt szokták "puha diktatúrának" is nevezni. (1958-ban még kivégezték  Nagy Imrét és társait, de 1963-ra amnesztiát hirdettek a forradalom miatt az elítélteknek, amit akkoriban ellenforradalomként emlegettek.)

A 60-as években kialakult társadalmi megegyezés az emberek és az állam között. Ennek lényege, hogy a rendszer eltűréséért cserébe az életszínvonal emelkedik és az élet szabadabbá válik.

Az életszínvonal növekedés, változás elemei: 

1. A mezőgazdaság teljes kollektivizálását végrehajtották, de engedték a háztáji és kisegítő gazdaság megjelenését. Itt az emberek saját használatra és piacra is tudtak termelni. Fontos szerepe lett az élelmiszer ellátásban. 
2. Jelentősen csökkent a a szegénység, megvalósították a teljes foglalkoztatottságot. A mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentősen lecsökkent, az iparban és szolgáltatásban dolgozók aránya nőtt. (Nők munkába állása.)
3. Javultak az iskolázottsági adatok is, bár a tananyag szellemisége tükrözte a szocializmus eszméjét. Az iskolákban jelen volt a kisdobos, az úttörő és a KISZ mozgalmak. 
4. Javultak a lakásviszonyok (lakótelepek, kockaházak), amelyek komfortosabbak lettek.
5. Ekkor jutott el az összes háztartásba a villany, megjelentek a tartós fogyasztási cikkek: TV, rádió, hűtő, porszívó. Az utóbbiak a dolgozó nők életét könnyítették meg. 
6. A szomszédos szocialista országokba könnyebb lett az utazás. A 70-es évektől már nyugatra is lehetett utazni, igaz csak 3 évente. 
7. Az autó is elérhető dolog lett, bár több évekig kellett rá gyűjteni. (Trabant.)
8. A születések számának emelése miatt bevezették a GYES-t, családi pótlékot, óvodák jöttek létre. 
9. Csökkent a cenzúra szigorúsága. A TILT, TŰR, TÁMOGAT kategóriákból egyre szélesebb lett a tűrt. Például a Hofi Géza kabaréja. 
10. Fiatalok körében elterjedt a nyugati "kultúra" : rock zene, hosszú haj, farmer...
11. Hazánkat nevezték ekkoriban a "legvidámabb barakknak, gulyáskommunizmusnak, frizsiderkommunizmusnak", a -többi szocialista országhoz mérten- jobb élet miatt. 

A háttérben azonban problémák is megjelentek: 

1. A gazdaság alapvetően nem modernizálódott, a nehéziparnak továbbra is fontos szerepe volt. Elhanyagoltak olyan területeket, mint a távközlés és az infrastruktúra fejlesztése. 
2. A mennyiségi termelés helyett 1968-ban bevezették az új gazdasági mechanizmusnak nevezett gazdasági reformot. Kisebb változtatásokkal kevésbé szabályozták a termelést (szabadabb árképzés, külkereskedelem, munkások érdekeltté tétele). A hatékonysága viszont messze elmradt a vártnál, a gazdaság szerkezete elavult maradt. 
3. A 70-es években az olajár-robbanásoknak köszönhetően megnőtt a kőolaj világpiaci ára, ami a gazdaság minden ágára kihatott. A külkereskedelmük nagy gondja a cserearány-romlás volt, ami azt jelenti, hogy az import áruk egyre drágábbak lettek, a magyar exportcikkek ára pedig alig változott. A gazdaság egyre kevésbé tudta fenntartani a rendszer működését, az életszínvonal romlását el akarták kerülni, így elkezdtek hiteleket felvenni. Próbálták fenntartani a versenyképtelen szocialista nagyipart és a lakosság életszínvonalát.
4. A hitelt viszont nem fejlesztésekre használták, hanem a költségvetési hiány pótlására. Az így felvett hiteleket nem tudták visszafizetni, ezért újabb kölcsönöket vettek fel. Belekerültünk egy adósságspirálba, ami hazánk eladósodásához vezetett. 
5. Az emberek is megfizették az életszínvonal emelkedését. A bér értéke elkezdett romlani, így háztájiban, a kiskereskedelemben, kisiparban végzett munkát értették, amit másodállásban végeztek az emberek. Fusizás. 
6. A túlhajszoltság miatt csökkent a várható élettartam, nőtt a férfiak halálozási aránya. Ebben szerepet játszott a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és az öngyilkosságok. Megnőtt a válások száma is. A születendő gyermekek száma fokozatosan csökkent, a 80 évek elejétől a lakosság fogyni kezd. 

Az 1980-as évek második felére nyilvánvalóvá vált a szovjet típusú szocializmus csődje. A rendszer erősödő válságával párhuzamosan megkezdődött az ellenzék megszerveződése. 

A Gorbacsov (1985-1991) vezette SZU irányváltást hajtott végre kívül-belül. Szabad utat engedett a kelet-közép-európai országokban elindult társadalmi, politikai változásoknak. Megkezdődött a Vasfüggöny leomlása. Ennek következménye a rendszerváltás lett, 1989-ben. A szovjet csapatok 1991. június 19-én hagyták el Magyarországot.