Földrajz 13. tétel

13/A

Az Északi-középhelység (tagjai, kőzetanyag, természeti adottságok)

Természeti adottságok, erőforrások:
  Legnagyobb tengerszint feletti magasságú tájunk. Itt található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes 1014 méterrel. Hegyeit főleg harmadidőszaki vulkáni kőzetek építik fel, de üledékes hegységek is vannak. A hegyeket medencék választják el. Leghűvösebb tájunk: január -> -3 - -5 C°, július 18-20 C°.
Bőséges csapadék jellemzi. Erdőkben leggazdagabb tájunk (tölgy, bükk).
Talaja barna erdőtalaj. Déli lejtők kedvező éghajlata hívta életre a borvidékeket (Tokaj, Eger).

Ásványkincsek: 
 Vulkánossághoz kapcsolódó ásványkincsek, pl.:rézérc (Mátra): üledékes ásványkincsek barnakőszén, lignit (Mátraalja, Bükkalja); építőkövek.
Tájképi szépség, nemzeti parkok, védett természeti értékek, világ-örökség részeként számon tartott értékek (Duna-Ipoly, Bükki, Aggteleki Nemzeti Parkok, Tokaj). Gyógyforrások (Eger, Miskolc).

1. Visegrádi-hegység: Szerkezetileg ide tartozik, mert vulkáni kőzetek alkotják, főleg andezit. A Duna választja el a Börzsönytől,  itt található a Dunakanyar.

2. Börzsöny: Andezitből áll, megfigyelhetők a régi vulkánok kaldérái. Területének nagy részét erdő fedi.

3. Cserhát: Mészkő és andezit található. Ide tartozik a Gödöllői-dombság is. Kevesebb az erdő, ezért talajerózió jellemző.

4. Mátra: Kékes. Ércekben gazdag volt, ma Recsk mellett rézérc található. Lignit van a déli részén, a hegy anyaga andezit. Parádon gyógyvíz található.

5. Bükk: Mészkő kőzetében karsztformák jellemzőek. A Bükk-fennsíkon: dolina, víznyelő, barlang, karsztforrás. Barlangjaiban ősemberek is éltek (Szeleta, Istállóskő.)

6. Aggteleki karszt: Ezt is mészkő építi fel, karsztjelenségek vannak. Legnagyobb barlangja a Barlada-barlang.

7. Cserehát: Üledékes anyagból áll.

8. Zemplén: Vulkáni andezit és riolit építi fel. Régen arany és ezüstbányászat is volt. Itt található Tokaj-Hegyalja, az ország legismertebb borvidéke.

13/B

A népesedési szakaszok, a természetes szaporodás területi különbségi és az ezekből adódó társadalmi-gazdasági problémák. 

Az emberiség népességszámának változása eltérő volt a különböző történeti időkben. Kezdetben igen lassú volt, ki volt szolgáltatva a természet erőinek.
A természetes szaporulat az élve születések és halálozások közötti különbség.
A jelenlegi népesség 7 milliárd fő, a népességnövekedés üteme az utóbbi időkben felgyorsult. A legnagyobb növekedés Afrikában és Ázsiában van.

4 népesedési szakaszt különböztetünk meg. :

Első szakasz:
     Magas születési és halálozási számok-> alacsony természetes szaporodás, lassan növekvő      népesség. Alacsony átlagéletkor. Az életkörülmények még nagyon kedvezőtlenek voltak            (éhezés, járvány, harc). Ma már nincs ilyen ország. Európa a XVIII. sz. közepéig, a fejlődő          világ XX. sz. elejéig.

Második szakasz:
     Magas születésszám, lecsökkenő halálozás (javuló életkörülmények, orvosi ellátás) ->                rohamosan növekvő népességszám (népességrobbanás). Növekvő átlagéletkor, körülbelül        50 év. Az elmaradottabb fejlődő országokra jellemző még napjainkban is, pl. Afrikában.

Harmadik szakasz:
    Tovább csökkenő halálozási, és csökkenő születésszám -> a népességszám                               növekedésének lassulása. A sikeres születésszabályozás következtében ma már Kína is ide     tartozik, de társadalmi-kulturális hagyományok miatt több fejlett ország is ebben a                       csoportban van. Az átlagéletkor már magasabb: 70-75 év. Ide tartozik Svájc, Kanada és             Ausztrália is.

Negyedik szakasz:  
    Tartósan alacsony születésszám, alacsony halálozási arány-> stagnáló népességszám.             Több országban már fogy a népesség. Magyarország és a fejlett európai országok                     (Németország) is ebbe a típusba tartoznak.


A természetes szaporodás területi különbségei:
       A legnagyobb természetes szaporodást mutató térségek/országok megnevezése a térkép        segítségével (pl. fejlődő országok, Afrika, Ázsia). Az alacsony népességszám-növekedés,          illetve a fogyó népességű területek megnevezése a térkép segítségével pl. fejlett világ,                Európa, Oroszország.


Következmények: 
     A világnépességen belül fokozatosan nő a fejlődő világ népességének aránya- élelmezési        problémák, egészségügyi problémák, munkanélküliség, társadalmi feszültségek,                        menekültek.-globális válság.
     Elöregedő társadalmak --> növekvő szociális és egészségügyi kiadások. 
     Növekvő élvonalbeli, fejlettségbeli különbségek.